“Az elhagyott temetőnél, az ősök gazdátlanná vált sírjainál fájdalmasabb látványt nehéz elképzelni. A valamikor büszke kövek most mélyen a talajba süppednek, gnómként görnyednek a földre, mintha már maguk is megelégelték volna dacos szembeszegülésüket az évszázadokkal; egymásnak dűlő, egymást támogató, a holtak szolidaritásával állva maradók ezek a kövek; néhol a burjánzó bozótból csak oromzatuk bukkan elő… De mindenekfelett a foghíjak, a hiányzó kövek puszta helye kiált segítségért. A temető az “élők háza” addig él, míg az utódokban, a leszármazottakban s az e földön élő emberekben él a kegyelet.” (Erdélyi Lajos: Régi zsidó temetők művészete)
Egykoron – a mára rettenetes állapotba került temetőben – Lajta Béla munkássága volt a legmeghatározóbb. Lajta, aki az 1900-as évek elejétől folyamatos kapcsolatban állt a Pesti Chevra Kadisával, „temetői tanácsosként” az egylet külső szakértője lett. 1908-ban kapta meg a Salgótarjáni úti temető kapu- és szertartási épületének a tervezési megbízásait is.
A temető kapuja, mintha egy várba lépnénk be.
Az ókori elemeket idéző monumentális szertartási épület falai – a lassú enyészetnek átadva – ma még állnak, belsejében máig megvan a hatalmas vörös márvány előkészítő asztal. A temető számára a kegyelemdöfést a ravatalozó kupolájának beomlása jelentette (1970-es évek). Ezzel az építmény csillogó, Zsolnay mázas csempékkel burkolt kupolája veszett oda.
A szertartási épület kívülről..
…bejárata fölött felirat (a baloldali tábla már leesett, a földön fekszik)..
A szertartási épület belülről, közepén már csak a vörös márvány előkészítő asztal maradt meg
E sírkert egy különleges korszak, a dualizmus korának lenyomata. Itt az e kort meghatározó ipari- és pénzarisztokrácia tagjai, a politikai és művészi elit képviselői nyugszanak. A művészi igénnyel született temetőkultúra és ennek emlékei ma már építészettörténetünk része. Az 1874-ben felszentelt, az 1950-es évek óta bezárt Salgótarjáni úti izraelita temetőt szervezett séta keretében jártam be (annyit, amennyit az életveszélyes állapotok megengednek..). Szomorú lepusztultságában is megkapó, történelmi hangulatú temetői sétám virtuális bemutatásának kezdetéhez egy olvashatatlan feliratú síremlék gyönyörű színes mozaikját választottam.
A megdöbbentő hangulatú sírkertben egymást váltó korszakok: a historizmus és a szecesszió, majd a modernizmus ízlés- és formavilágát felmutató alkotások és már teljesen beomlott síremlékek mentén vezet utunk.
Beszakadt és kidőlt síremlék
Beszakadt síremlék nyitott sírgödre
A síremlék tetején nőtt fa, mely felszakította azt.
Magánmegbízásokból Lajta Béla nevéhez e temetőben tizenegy síremlék kötődik. Közülük a síremlékek és környékének veszélyes állapota miatt hatot nézhettünk meg. Lajta megkísérelte egyesíteni a zsidó és a magyar folklorisztika elemeit, és mintegy díszítőelemként, saját héber betűtípust fejlesztett ki. Lajta itteni munkái közül a legfenségesebbek a fekete vagy szürke gránitból készült, a szecesszió geometrikus vonulatához sorolható síremlékek, melyek lényegében kapuépítmények, az élők és a holtak világát rekesztik el.
Az itt látott munkái közül kiemelném a Sváb család antik szentélyt formázó mauzóleumát, amelyet két allegorikus, leszegett fejű, feketegránit madáralak őriz.
Hasonlóan szép a Guttmann család két oroszlánfej által őrzött sírjboltja.
Lajta plasztikai megformáltságával, monumentalitásával kiemelkedő és különleges alkotása a fekete gránitból készült, oszlopfőin végsőkig absztrahált, folklórból vett motívumokkal ékes, népi fafaragás-motívumokkal díszített feketegránit síremléke, mely Bródy József, a pesti Chevra Kadisa elnökének és családjának készült.
Gavosdiai Sváb család klasszicizáló fehérmárvány mauzóleumát szépen kifaragott népi motívumok, a virágkorsóból kilógó ágak közé rejtett madárkák, s az egész, a megszokott elemektől eltérő motívumkincs jellemez.
Wechselmann Ignác műépítész és neje számára készült ez a hatalmas fekete márvány sírbolt. A házaspár volt az alapítója a Vakok Intézetének (azt is Lajta Béla tervezte).
Szintén Lajta jegyezte a Lederer család fekete márvány síremlékét, amely a temető erősen romos, a Salgótarjáni úti kerítés menti részén félig megdőlve áll. A terület megközelíthetetlen, így távolból láthattam csak a tetejét és a rajta lévő feliratot.
Az archaikus rabbisoron látható Lajta legutolsó munkája (1918), melyet a Talmud-kritika megteremtőjének, Dr. Bacher Vilmosnak készített. Az ő síremlékének szépsége díszes növényi ornamentikájával kitűnik a rabbik oszlopsorából.
A temetőben egy rendbe hozott falsírboltot láttam, a csepeli gyáregyüttest létrehozó báró Weiss Manfrédét és családjáét (tervezte: Kármán Géza és Ullmann Gyula).
E temető a dualizmus kori politikai és pénz elit képviselőinek nyugvóhelye. Így többek között itt nyugszik Wahrmann Mór, az első izraelita vallású magyar ország gyűlési képviselője (a mára rendkívül rossz állapotban lévő mauzóleumát Quittner Zsigmond tervezte).
Wahrmann alapítója a Kereskedelmi Akadémiának, 1869-től tagja, 1888-tól elnökhelyettese az akadémia vezérlő testületének. Tagja, 1865-től igazgatója, 1877-től elnöke volt a pesti Lloyd Társulatnak, illetve 1891-től elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. 1868-ban Wahrmann Mórt az Országos Izraelita Kongresszus alelnökké választotta, s ő vezette a Kongresszus küldöttségét az uralkodóhoz. 1883-tól, már a tiszaeszlári per fölmerülése után, a pesti kongresszusi (neológ) hitközség elnöke lett, s e minőségében a pesti zsidókórház egyik adományozója.
Pártoló tagja volt az Írók és Művészek Társaságának, alapító tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, 1878-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak és az Iparművészeti Társulatnak, szerepet vállalt a főváros Képzőművészeti Bizottságában. 1879-ben létre hozott egy sorsoláson alapuló, műalkotásokat vásárló egyesületet. Elnöke volt a Lipótvárosi Jótékonykodási egyletnek, támogatója a Vöröskeresztnek.
A Wahrmann-palota a Sugár úton (ma: Andrássy út 23.), az Operaházzal szemben ma is meglévő épület (utcai üzlethelységeiben ma a Gucci butik található). Az 1882–1885 között felépült palotát Freund József tervezte. Wahrmann Mór végrendeletében 50 000 forintnyi összeget hagyományozott jótékony és közcélokra.
Horn Ede, az első izraelita vallású kormánytag, publicista, Kossuth bizalmasa, a 48-as emigráció egyik vezetője.
A bankár Schosberger Zsigmond és családjának egykoron kiemelkedően szép mauzóleumát Wagner Sándor tervezte. Az itt lévő épületeket az összeomlástól csupán az őket fel-, és átkaroló fák ágai tartják és fogják. 
Bródy Zsigmond laptulajdonos és családjának sírboltja is a rendkívül rossz állapotban lévők közé tartozik.
Friedmann Bertalan, a Tiszaeszlári per egyik jeles ügyvédjének síremléke
A főváros életében jelentős szerepet játszó Dr. Rózsay József gránit síremléke. Ő volt az Elisabethineum (a mai Erzsébet kórház) alapítója, egyben 38 éven át főorvosa.
A séta során észre vettem Freund Vilmos építész síremlékét is, aki a dualizmus korabeli Sugár út (ma Andrássy út) számos bérpalotájának volt a tervezője.
Az újpesti bőrgyáros és családja, Wolfner József
Kiss József költő
A temető központi bejárati részén áll a Vázsonyi család síremléke (Maróti Géza alkotása). Itt nyugszik Dr. Vázsonyi Vilmos (1868-1926) ügyvéd, valóságos titkos belső tanácsos, Magyarország igazságügy minisztere, valamint Dr. Vázsonyi János (1900-1945) ügyvéd, a Nemzeti Demokratapárt elnöke, országgyűlési képviselő.
A Salgótarjáni úttal párhuzamos kerítés melletti falsírboltok sorában áll egy – a többieknél erőteljesebb díszítésű – omladozó mauzóleum, melynek a Jeruzsálemi templom oszlopaira hasonlító két oszlopa között domborműves családi címer látható. A mauzóleum aljánál egy valahonnan leesett, odatámasztott tábla, melyen Zempléni Moscovitz Geyza (1850-1913) neve olvasható. Ő Lesznai Anna édesapja volt.
A mauzóleumok mellett szerényen eltörpül az archaikus rabbisor, ahova olyan egyéniségek hamvai kerültek, mint például a szefárd genealógia jelentős kutatója, Dr. Kayserling Mayer.
A rabbisort elhagyva találtam rá Joseph Zwack fekete márvány síremlékére.
A legmonumentálisabb és legismertebb családi sírbolt a báró Hatvany-Deutsch családé. A hatvani cukor-, és malomipar alapjait lerakó család talán legismertebb tagja, Hatvany-Deutsch Sándor volt, aki hatalmas vagyonát képek vásárlására, a művészeti élet pártolására költötte. A négy generációt felölelő család műpártoló tevékenységére utal a hatalmas, görög panteont formázó síremlék. A negyedik generáció már maga is művész lett: báró Hatvany Lajos = “Nyugat” (ő 1961-ben hunyt el, és Farkasréten temették el), báró Hatvany Ferenc, aki önmaga is festőművész volt, de emellett budai palotájában hatalmas magángyűjteménnyel rendelkezett, melynek ékkövét a francia impresszionisták jelentették. Gyűjteményének java részét a Vörös Hadsereg hadizsákmányként Moszkvába vitte. Ő 1958-ban hunyt el ugyancsak Budapesten. Báró Hatvany Lili iró lett, és New Yorkban hunyt el 1968-ban.
Az Alpár Ignác, Vidor Emil, Fellner Sándor, Gerster Kálmán, Körössy Albert tervezte sírépítmények az összedőlés, a teljes szétesés határán állnak, így ezeket nem is láttam.
A temető a II. világháború idejére majdnem teljesen megtelt. Ebben az időszakban temették ide a pesti gettó halottainak egy részét, és a Duna-parti gyilkosságok áldozatait. A gettóban elhunytak emlékére pedig 2002 júliusában kegyeleti emlékpark létesült a temető egy távolabbi sarkában.
Neveiket hasonlóan a Dohány utcai zsinagóga udvarához, kis emléktáblák őrzik több sorban.
A sétából visszavezető úton – a sírokat látogató, gondozó leszármazottak hiányában – főszereplővé válik a természet és a kegyetlen idő. Utóbbi – a temető műemléki státusza ellenére – a szükséges állagmegóvás nélkül kérlelhetetlenül tovább pusztítja nemcsak temetőkultúránkat, hanem az itt fellelhető építészettörténeti emlékeinket.
Fotók és szöveg: László Judit
Kultúra, Történelem kategória
Címkék: Bezárt zsidó temető, Budapest
(81) Judit László
hessenwinkel 