Mágnás-negyed IV: Festetics palota

•2015-04-05 • Vélemény?

003IMG_2367_resize

…és elérkeztünk a mágnás-negyedi séta során negyedikként meglátogatott helyszínre, a Festetics palotához.

A Nemzeti Múzeum mögött húzódó téren álló épület az ország történetében a XVIII. század óta fontos szerepet játszó Festetics család városi palotája volt, mely az átalakítások ellenére is megőrizte eredeti külső képét. A XIX. század közepére felértékelődött e területet. A kiegyezés táján az arisztokrata családok egymás közelében építették fel palotáikat, bérpalotáikat, ily módon az ú.n. mágnás-negyedet kialakítva a múzeum környékén. Ennek tudható be, hogy a város divatossá váló részén vásárolt telket Festetics gróf.

„Egy magyar mágnásnak nem lehet Bécsben palotája a nélkül, hogy Pesten is ne legyen” – Festetics György mondásához híven, mintegy példát mutatva elsőnek építtette fel városi palotáját. az arisztokrácia színe-java követte példáját. Palotájának építésével a korszak legsikeresebb építészét, Ybl Miklóst bízta meg.  A palotához impozáns kert is tartozott, ami a mágnásnegyed későbbi épületeire már nem volt jellemző.

A neoreneszánsz homlokzat a palota előtt lánccal összefűzött vastuskókkal, az itáliai palazzók legszebb példáit idézik emlékezetünkbe. A térre néző főhomlokzatot elegánsan töri meg a diadalív motívumként ható, félköríves főkaput közrefogó, két pár oszlop által gyámolított, öntöttvas rácsú enyhén íves erkély. A kocsi áthajtós, három kupolás boltozattal ellátott kapualjból balra nyílik a nagyvonalú lépcsőház, a három, sarkain íves, lebegő lépcsőkarral. Ez a monumentális tér és a palota emeleti reprezentatív terei a francia barokk XVII.-XVIII. századi formáit idézi. Klasszicizáló barokk a galériás párkánnyal díszített lépcsőház. Az emelet reprezentációt szolgáló terei a lépcsőházból nyíló műmárvány burkolatos tér, amelynek természetes megvilágítását ma is az Ybl által sokszor alkalmazott felülvilágító biztosítja.

A Tükörterem intarziás padlójával egyetlen megmaradt kristálycsillárjával, nagy falikarjaival, tükreivel tanúja a hajdani pompának. A palota építtetőjének örököse, fia Festetics Tasziló 1933-ban bekövetkezett halála után a magyar állam megvásárolta az épületet. 1941-től itt működött a Teleki Pál Történettudományi Intézet, majd utóda, a Kelet-Európai Tudományos Intézet. Több évtizeden keresztül az Országos Széchényi Könyvtár osztályainak és raktárainak adott otthont, végül az ELTE szociológia tanszékének hallgatói tanulhattak e falak közt. 2001. óta Magyarország, Németország, Ausztria és két németországi tartomány, Baden Württemberg és Bajorország által alapított Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem működik az épületben. Az egyetem német nyelven mester képzéseket kínál történelem-, politika- gazdaság- és jogtudományok szakterületeken.

Utóirat:

A palota 2001-es rekonstrukciója és egyetemmé történt alakulása után a német alapítvány, melynek másfél évtizedig munkatársa voltam, öt éven keresztül rangos nemzetközi konferenciákat tartott a Tükörteremben. A terem eredeti intarziás tölgyfa parkettáját a felújításkor restaurálták. A mostani városnéző sétát megelőzően 2006-ban jártam utoljára a palotában. Szomorú szívvel kellett megállapítanom, hogy – a lépcsőház vörös bársony szőnyegének elkopásától kezdve – az eltelt kilenc évben a Tükörterem a nagy igénybe vétel (konferenciák, bálok, vacsorák, esküvők céljára bérbe vehető) miatt, a 15 éve restaurált intarziás parketta középső – nagy része – olyan mértékben károsodott, hogy tejeskávé színű fóliával ragasztották (?) le !!! Jelenleg csak a terem szélein, mintegy keretként látható a gyönyörű parketta.

Palotalátogatásunk idején a reprezentatív termek (Márványterem, Tükörterem) éppen egy előző esti bál utáni rendezetlen, kitakarítatlan állapotát mutatták, a csillárok nem voltak felkapcsolva stb., Éppen ezért e szép épülethez (néhány kivételével) a korábbi években készített, a palota restaurálás utáni állapotát tükröző fotóimat használtam fel.

Az összeállítás az alábbi linkre kattintva tekinthető meg:

http://wp.me/a1eBqz-JP

Mágnásnegyed III. – Tauffer palota

•2015-03-29 • Vélemény?

IMG_2348_resize

A palotalátogatáson az alábbi linkre kattintva lehet „részt venni”:

https://hessenwinkel.files.wordpress.com/2015/03/tauffer-palota.pdf

A Palota-negyedben tett látogatásunk harmadik állomása Dr. Tauffer Vilmos (1851-1934) szülész, nőgyógyász, egyetemi tanár 1892-ben elkészült palotája volt (építész: Schannen Ernő)

Az orvosi tanulmányait részben Pesten, részben Bécsben végző Tauffert 1874-ben avatták orvosdoktorrá Budapesten. A következő évben egyetemi ösztöndíjjal külföldre utazott. Két évnyi freiburgi tanársegédeskedés után (Angliát, Franciaországot és Svájcot bejárva) 1878-ban tért vissza Budapestre, ahol az egyetem szülészeti klinikáján első tanársegéd és még ugyanezen évben magántanár lett. 1881-től a II. Szülészeti és Nőgyógyászati Tanszék létrejöttekor annak tanszékvezetőjévé nevezték ki.

Rendkívüli tagja volt az Országos Közegészségi Tanácsnak, elnöke a Magyar Országos Balneológiai Egyesületnek, tagja több német tudós társaságnak, rendes tagja a székesfővárosi bizottságnak. 1881 és 1918 között nyilvános rendes tanár volt a budapesti II. sz. Szülészeti- Nőgyógyászati Klinikán.

Az operatív nőgyógyászat megteremtője volt Magyarországon. Kiterjedt iskolát alapított, évtizedekig a vezető szülészek tanítványai közül kerültek ki. Megreformálta a szülésznőképzést, kidolgozta a szülészeti rendtartást. Leghíresebb páciense kétséget kizáróan a “nemzet csalogánya”, Blaha Lujza volt, akin – az akkori higiénés kórházi viszonyok ismeretében – a színésznő otthonának ebédlő asztalán végzett életmentő nőgyógyászati műtétet.

Bródy Sándor utcai egykori palotájának külső homlokzatán ma is láthatók a néhai tulajdonos foglalkozására utaló szimbólumok: így egy bagoly (tudás, bölcsesség) és egy gyerekfej. A palotában később Kállay Miklós miniszterelnök is lakott. Ma a külföldi tulajdonban lévő Brody House nevű dizájn centrum lim-lom művészeti darabjai vannak a Tauffer-palota egyik, a nyilvánosság számára is megtekinthető lakásában, ahol eredeti tárgyként mindössze két eredeti Zsolnay cserépkályha élte túl az elmúlt majd’ 125 évet…

Fotók: László Judit

Budapest, 2015. március 21.

Mágnásnegyed II. – Károlyi István palotája

•2015-03-25 • Vélemény?

IMG_2333_resizeKandalló az ebédlőből

Múltbéli sétánk folytatódik. Ezúttal Nagykárolyi gróf Károlyi István palotájába kukkantunk be.

A Múzeum utca 11. alatt ma is álló palota építtetője az 1845-ben született és 1907-ben elhunyt gróf, aki liberális eszmei világú, többnyire pártonkívüli politikus volt, aki országgyűlési képviselőként 1887-től vett részt a magyarországi közéletben.  1872–1875-ben a főrendiház jegyzőjeként tevékenykedett. Korának egyik népszerű, közkedvelt személyisége volt, aki tevékenyen részt vett a közéletben. Kortársai a „legelső magyar gavallér”-ként emlegették. Igazgatósági tagja volt a Nemzeti Lovardának, elnöke a Nemzeti Casinonak, díszelnöke a Caritas fővárosi jótékonysági egyletnek, 1907-ben pedig a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósági tagjává választották.

A gróf 1869-ben bízta meg Skalnitzky Antal és Pucher József építészeket palotája felépítésével, mely 1871-re készült el. Az épület lakosztályi részéhez vezető lépcsőház mennyezetét Lotz Károly „Auróra” allegorikus freskója díszíti. A család e szinten lévő egykori ebédlőjét hófehér, faragásokkal díszített fa borítja. Az ebédlőben márványkandalló, melyet a kétsárkányos Károlyi címer díszit, a falakon pedig Lotz Károly apróbb virágcsendéletei láthatók

Az épület ma a MÁV tulajdona. A földszinten a MÁV Szimfonikus Zenekarának próbatermei találhatók. Az emeleti rész funkció nélküli, a nyilvánosság elől lezárt terület. A meglehetősen elhanyagolt, mostohán kezelt, sivár emeleti palotatermek csak szervezett csoporttal látogathatók.

Ami a palotából megörökítésre érdemes volt, az az alábbi linkre kattintva megtekinthető:

http://wp.me/a1eBqz-Jr

 Fotók: László Judit

A Wenckheim palota – mágnásnegyed I.

•2015-03-23 • Vélemény?

IMG_2257 ráma_resize

Nagy vállalkozásra adtam a fejem a mágnásnegyed iránti kíváncsiságomtól hajtva, és jelentkeztem egy idegenvezetős városnézésre. A vállalkozásom nagy jellege abból adódott, hogy szívproblémáim ismeretében, a túra napjának reggelén hasított belém a felismerés: „Jesszusom, hisz ezek a paloták lift nélkül épültek” (otthonom III. emeletére is éppen elég naponta felmenni..). Summa summarum: ilyen szempontból beleválasztottam, mert valóban jó néhány emeletet kellett megmászni a majd’ három órás séta (Mit séta? A húszas éveinek végén járó idegenvezető fiatalember olyan tempót diktált a mintegy 50 fős, középkorúakból és idősebbekből álló csoportnak, hogy már a fiú utáni loholás is fárasztó volt – nekem mindenképpen).  Sétánk a Nemzeti Múzeum kertjéből indult, és a következő útvonalat jártuk be: Reviczky utca, Ötpacsirta utca, Múzeum utca, Bródy Sándor utca, Pollack Mihály tér.

A programban tíz palota szerepelt, ebből négybe lehetett ténylegesen bemenni. A többinek csupán külső szemlélői maradtunk. Kicsit bepillanthattunk a dualizmus kori mágnások élettereibe, ügyes kereskedők és forradalmi technikákat alkalmazó orvosok praktikáiba, megtudhattuk, hogyan mentették meg Blaha Lujza életét, és hogy mekkora szerepet játszottak a Károlyiak történelmünk és Budapest alakulásában.

A négy ténylegesen látott palotát szeretném bemutatni. Nem egyszerre mindegyiket, ezúttal a kiinduló pontot, gróf Wenckheim Frigyes palotáját.

 A gróf a család alkalmankénti pesti tartózkodásainak idejére építtette a neobarokk stílusú, neoreneszánsz elemekkel tarkított palotát. De a rokokó és a biedermeier is megjelenik benne. Külsejében a drezdai barokk, belsejében pedig a XV. Lajos-féle stílusirányzat a jellemző. Gróf Wenckheim Frigyes 1887-ben kérte fel a szászországi Meinig Artúrt a palota megépítésére. Az épület 1889-ben nyílt meg. Rácsait, kapuit és kandelábereit a kovácsoltvas-művesség jeles magyar képviselője, Jungfer Gyula készítette. A mai díszbejárat kovácsoltvas kapui 1897-re lettek készen.  Az emeleten hat körben Lotz Károly képei, előcsarnokban Fadrusz János puttói láthatók.

Csodálatosan szépek a hölgyek arannyal, és az urak ezüsttel díszített termei. Az egybenyitható (kisebb és nagyobb) báltermek egykoron gázvilágítású barokk csillárainak fényét hatalmas méretű velencei tükrök sokasága tükrözte vissza. A csillárok és a tükrök épségben átvészelték a II. világháborút. Ehhez az épület tervezőjének zseniális megoldása kellett: a tükröket kulccsal látta el, így azokat a cselédség a háború alatt le tudta szerelni és biztonságba helyezni.

A család nem csak a báloknak, de a muzsikának is nagy kedvelője volt.  A palota zenetermének szlavóniai tölgyből készült kazettás mennyezete és két páholya, valamint a termet bevilágító kristálycsillár is átvészelte a háborúkat. Az oldalfalak tölgyfa borítása már nem volt ilyen szerencsés. Az – takarékossági okokból – a későbbiekben fenyő borítást kapott.

1927-ben, a gróf halála után, az örökösök eladták az épületet a fővárosnak. Akkor négy évig tartott az átalakítás, mely után Fővárosi Könyvtár néven középületté vált.  Ma a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár központi épülete, melyet 1998 és 2001 között kiváló építészek és mesterek közreműködésével műemléki minőségben újítottak fel.

A fényviszonyok, no meg az élő könyvtári funkciók miatt, az ott-látottak az alábbi linkre kattintva tekinthetők meg (a képek betöltése kis időt vesz igénybe).

http://wp.me/a1eBqz-Ji

Fotók: László Judit

(A palota régi állapotáról készült kép forrása: OMM)

 Figyelem, a további négy – meglátogatott – palota bemutatója készül!

Séta az elhagyott zsidó temetőben – Salgótarjáni út

•2015-03-12 • Vélemény?

001 DPP_0055 kőkoporsó virág motívumokkal_resize

“Az elhagyott temetőnél, az ősök gazdátlanná vált sírjainál fájdalmasabb látványt nehéz elképzelni. A valamikor büszke kövek most mélyen a talajba süppednek, gnómként görnyednek a földre, mintha már maguk is megelégelték volna dacos szembeszegülésüket az évszázadokkal; egymásnak dűlő, egymást támogató, a holtak szolidaritásával állva maradók ezek a kövek; néhol a burjánzó bozótból csak oromzatuk bukkan elő… De mindenekfelett a foghíjak, a hiányzó kövek puszta helye kiált segítségért. A temető az “élők háza” addig él, míg az utódokban, a leszármazottakban s az e földön élő emberekben él a kegyelet.” (Erdélyi Lajos: Régi zsidó temetők művészete)

Egykoron – a mára rettenetes állapotba került temetőben – Lajta Béla munkássága volt a legmeghatározóbb. Lajta, aki az 1900-as évek elejétől folyamatos kapcsolatban állt a Pesti Chevra Kadisával, „temetői tanácsosként” az egylet külső szakértője lett. 1908-ban kapta meg a Salgótarjáni úti temető kapu- és szertartási épületének a tervezési megbízásait is.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A temető kapuja, mintha egy várba lépnénk be.

Az ókori elemeket idéző monumentális szertartási épület falai – a lassú enyészetnek átadva – ma még állnak, belsejében máig megvan a hatalmas vörös márvány előkészítő asztal. A temető számára a kegyelemdöfést a ravatalozó kupolájának beomlása jelentette (1970-es évek). Ezzel az építmény csillogó, Zsolnay mázas csempékkel burkolt kupolája veszett oda.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A szertartási épület kívülről..

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

…bejárata fölött felirat (a baloldali tábla már leesett, a földön fekszik)..

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A szertartási épület belülről, közepén már csak a vörös márvány előkészítő asztal maradt meg

E sírkert egy különleges korszak, a dualizmus korának lenyomata. Itt az e kort meghatározó ipari- és pénzarisztokrácia tagjai, a politikai és művészi elit képviselői nyugszanak. A művészi igénnyel született temetőkultúra és ennek emlékei ma már építészettörténetünk része. Az 1874-ben felszentelt, az 1950-es évek óta bezárt Salgótarjáni úti izraelita temetőt szervezett séta keretében jártam be (annyit, amennyit az életveszélyes állapotok megengednek..). Szomorú lepusztultságában is megkapó, történelmi hangulatú temetői sétám virtuális bemutatásának kezdetéhez egy olvashatatlan feliratú síremlék gyönyörű színes mozaikját választottam.

005a DPP_0007 herzka gusztáv_resize

A megdöbbentő hangulatú sírkertben egymást váltó korszakok: a historizmus és a szecesszió, majd a modernizmus ízlés- és formavilágát felmutató alkotások és már teljesen beomlott síremlékek mentén vezet utunk.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Beszakadt és kidőlt síremlék

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Beszakadt síremlék nyitott sírgödre

006c  DPP_0010 üres sírgödör1_resize

A síremlék tetején nőtt fa, mely felszakította azt.

Magánmegbízásokból Lajta Béla nevéhez e temetőben tizenegy síremlék kötődik. Közülük a síremlékek és környékének veszélyes állapota miatt hatot nézhettünk meg. Lajta megkísérelte egyesíteni a zsidó és a magyar folklorisztika elemeit, és mintegy díszítőelemként, saját héber betűtípust fejlesztett ki. Lajta itteni munkái közül a legfenségesebbek a fekete vagy szürke gránitból készült, a szecesszió geometrikus vonulatához sorolható síremlékek, melyek lényegében kapuépítmények, az élők és a holtak világát rekesztik el.

Az itt látott munkái közül kiemelném a Sváb család antik szentélyt formázó mauzóleumát, amelyet két allegorikus, leszegett fejű, feketegránit madáralak őriz.

007 IMG_7360 sváb fivérek lajta_resize

008 IMG_7369 sváb fivérek lajta signo_resize

Hasonlóan szép a Guttmann család két oroszlánfej által őrzött sírjboltja.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Lajta plasztikai megformáltságával, monumentalitásával kiemelkedő és különleges alkotása a fekete gránitból készült, oszlopfőin végsőkig absztrahált, folklórból vett motívumokkal ékes, népi fafaragás-motívumokkal díszített feketegránit síremléke, mely Bródy József, a pesti Chevra Kadisa elnökének és családjának készült.

010 DPP_0001_resize

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Gavosdiai Sváb család klasszicizáló fehérmárvány mauzóleumát szépen kifaragott népi motívumok, a virágkorsóból kilógó ágak közé rejtett madárkák, s az egész, a megszokott elemektől eltérő motívumkincs jellemez.

013 IMG_7349 Sváb Sándor gavosdiai_resize

Wechselmann Ignác műépítész és neje számára készült ez a hatalmas fekete márvány sírbolt. A házaspár volt az alapítója a Vakok Intézetének (azt is Lajta Béla tervezte).

014 IMG_7350 wechselmann_resize

015 IMG_7361 wechselmann_resize

Szintén Lajta jegyezte a Lederer család fekete márvány síremlékét, amely a temető erősen romos, a Salgótarjáni úti kerítés menti részén félig megdőlve áll. A terület megközelíthetetlen,  így távolból láthattam csak a tetejét és a rajta lévő feliratot.

016 DPP_0029 Lajta, Lederer_resize

Az archaikus rabbisoron látható Lajta legutolsó munkája (1918), melyet a Talmud-kritika megteremtőjének, Dr. Bacher Vilmosnak készített. Az ő síremlékének szépsége díszes növényi ornamentikájával kitűnik a rabbik oszlopsorából.

017 DPP_0021 Bacher_resize

018 DPP_0060_resize

A temetőben egy rendbe hozott falsírboltot láttam, a csepeli gyáregyüttest létrehozó báró Weiss Manfrédét és családjáét (tervezte: Kármán Géza és Ullmann Gyula).

019 IMG_7378 weiss_resize

020 IMG_7376 weiss_resize

021 IMG_7377 weiss_resize

E temető a dualizmus kori politikai és pénz elit képviselőinek nyugvóhelye. Így többek között itt nyugszik Wahrmann Mór, az első izraelita vallású magyar ország gyűlési képviselője (a mára rendkívül rossz állapotban lévő mauzóleumát Quittner Zsigmond tervezte).

Wahrmann alapítója a Kereskedelmi Akadémiának, 1869-től tagja, 1888-tól elnökhelyettese az akadémia vezérlő testületének. Tagja, 1865-től igazgatója, 1877-től elnöke volt a pesti Lloyd Társulatnak, illetve 1891-től elnöke a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarának. 1868-ban Wahrmann Mórt az Országos Izraelita Kongresszus alelnökké választotta, s ő vezette a Kongresszus küldöttségét az uralkodóhoz. 1883-tól, már a tiszaeszlári per fölmerülése után, a pesti kongresszusi (neológ) hitközség elnöke lett, s e minőségében a pesti zsidókórház egyik adományozója.

Pártoló tagja volt az Írók és Művészek Társaságának, alapító tagja a Magyar Történelmi Társulatnak, 1878-tól az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak és az Iparművészeti Társulatnak, szerepet vállalt a főváros Képzőművészeti Bizottságában. 1879-ben létre hozott egy sorsoláson alapuló, műalkotásokat vásárló egyesületet. Elnöke volt a Lipótvárosi Jótékonykodási egyletnek, támogatója a Vöröskeresztnek.

A Wahrmann-palota a Sugár úton (ma: Andrássy út 23.), az Operaházzal szemben ma is meglévő épület (utcai üzlethelységeiben ma a Gucci butik található). Az 1882–1885 között felépült palotát Freund József tervezte. Wahrmann Mór végrendeletében 50 000 forintnyi összeget hagyományozott jótékony és közcélokra.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

023 DPP_0039 Wahrmann Mór mauzóleum_resize

024 DPP_0038 Wahrmann Mór_resize

Horn Ede, az első izraelita vallású kormánytag, publicista, Kossuth bizalmasa, a 48-as emigráció egyik vezetője.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A bankár Schosberger Zsigmond és családjának egykoron kiemelkedően szép mauzóleumát Wagner Sándor tervezte. Az itt lévő épületeket az összeomlástól csupán az őket fel-, és átkaroló fák ágai tartják és fogják. OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Bródy Zsigmond laptulajdonos és családjának sírboltja is a rendkívül rossz állapotban lévők közé tartozik.

028 DPP_0017  Bródy Zsigmond_resize

029 DPP_0015 Bródy Zsigmond_resize

030 DPP_0016 Bródy Zsigmond_resize

Friedmann Bertalan, a Tiszaeszlári per egyik jeles ügyvédjének síremléke

031 IMG_7368 tiszaeszlár_resize

A főváros életében jelentős szerepet játszó Dr. Rózsay József gránit síremléke. Ő volt az Elisabethineum (a mai Erzsébet kórház) alapítója, egyben 38 éven át főorvosa.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A séta során észre vettem Freund Vilmos építész síremlékét is, aki a dualizmus korabeli Sugár út (ma Andrássy út) számos bérpalotájának volt a tervezője.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Az újpesti bőrgyáros és családja, Wolfner József

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Kiss József költő

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A temető központi bejárati részén áll a Vázsonyi család síremléke (Maróti Géza alkotása). Itt nyugszik Dr. Vázsonyi Vilmos (1868-1926) ügyvéd, valóságos titkos belső tanácsos, Magyarország igazságügy minisztere, valamint Dr. Vázsonyi János (1900-1945) ügyvéd, a Nemzeti Demokratapárt elnöke, országgyűlési képviselő.

038 IMG_7366 vázsonyi, sas_resize

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A Salgótarjáni úttal párhuzamos kerítés melletti falsírboltok sorában áll egy – a többieknél erőteljesebb díszítésű – omladozó mauzóleum, melynek a Jeruzsálemi templom oszlopaira hasonlító két oszlopa között domborműves családi címer látható. A mauzóleum aljánál egy valahonnan leesett, odatámasztott tábla, melyen Zempléni Moscovitz Geyza (1850-1913) neve olvasható. Ő Lesznai Anna édesapja volt.

041 DPP_0031 Zempléni Moscovitz Geyza_resize

042 DPP_0033 Zempléni Moscovitz Geyza_resize

043 DPP_0034 Zempléni Moscovitz Geyza_resize

A mauzóleumok mellett szerényen eltörpül az archaikus rabbisor, ahova olyan egyéniségek hamvai kerültek, mint például a szefárd genealógia jelentős kutatója, Dr. Kayserling Mayer. 

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A rabbisort elhagyva találtam rá Joseph Zwack fekete márvány síremlékére.

045 DPP_0025 zwack_resize

A legmonumentálisabb és legismertebb családi sírbolt a báró Hatvany-Deutsch családé. A hatvani cukor-, és malomipar alapjait lerakó család talán legismertebb tagja, Hatvany-Deutsch Sándor volt, aki hatalmas vagyonát képek vásárlására, a művészeti élet pártolására költötte. A négy generációt felölelő család műpártoló tevékenységére utal a hatalmas, görög panteont formázó síremlék. A negyedik generáció már maga is művész lett: báró Hatvany Lajos = “Nyugat” (ő 1961-ben hunyt el, és Farkasréten temették el), báró Hatvany Ferenc, aki önmaga is festőművész volt, de emellett budai palotájában hatalmas magángyűjteménnyel rendelkezett, melynek ékkövét a francia impresszionisták jelentették. Gyűjteményének java részét a Vörös Hadsereg hadizsákmányként Moszkvába vitte. Ő 1958-ban hunyt el ugyancsak Budapesten. Báró Hatvany Lili iró lett, és New Yorkban hunyt el 1968-ban.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

048 DPP_0035 Hatvany-Deutsch_resize

Az Alpár Ignác, Vidor Emil, Fellner Sándor, Gerster Kálmán, Körössy Albert tervezte sírépítmények az összedőlés, a teljes szétesés határán állnak, így ezeket nem is láttam.

049 DPP_0012 kupolás_resize

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A temető a II. világháború idejére majdnem teljesen megtelt. Ebben az időszakban temették ide a pesti gettó halottainak egy részét, és a Duna-parti gyilkosságok áldozatait. A gettóban elhunytak emlékére pedig 2002 júliusában kegyeleti emlékpark létesült a temető egy távolabbi sarkában.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Neveiket hasonlóan a Dohány utcai zsinagóga udvarához, kis emléktáblák őrzik több sorban.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

A sétából visszavezető úton – a sírokat látogató, gondozó leszármazottak hiányában – főszereplővé válik a természet és a kegyetlen idő. Utóbbi – a temető műemléki státusza ellenére – a szükséges állagmegóvás nélkül kérlelhetetlenül tovább pusztítja nemcsak temetőkultúránkat, hanem az itt fellelhető építészettörténeti emlékeinket.

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

057 IMG_7337_resize

OLYMPUS DIGITAL CAMERA

Fotók és szöveg: László Judit

A vereség – Esterházy Péter írása

•2014-12-20 • Vélemény?

Esterházy Péter

Esterházy Péter urizálásról, hagyományokról és gyávaságról

Megjelent a HVG 2014. 51/52-es számában

Esterházy Péter urizálásról, gazdagságró és gyávaságról- HVG

Fotó: Stekovics Gáspár

Halloween az Andrássy úton

•2014-10-31 • Vélemény?

 

001 WP_20141031_026(81) Judit László.

 
Követem

Értesítést küldünk minden új bejegyzésről a megadott e-mail címre.

%d blogger ezt szereti: